A felnőttképzés célja, hogy a képzési kínálat a jelenleginél jobban a munkaerőpiacon jelentkező igénykehez. Az EU átlagához képest alacsony hazai foglakozatási szint pedig növelhető lenne a megfelelő szakképzésekkel.
A felnőttképzési tevékenység iskolarendszeren kívüli képzés, amelyben a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. A felnőttképzés funkciója elsősorban a szakmai ismeretek folyamatos korszerűsítése, a szakmaváltáshoz szükséges képzés biztosítása, a hiányzó kulcsfontosságú ismeretek pótlása, az idegen nyelvismeret, valamint az informatikai ismeretek megszerzésének biztosítása. A felnőttképzés elsősorban a munkaerőpiac egyenlőtlenségeinek kiküszöbölésére szolgál. Ez a képzési forma legalább olyan fontos és népszerű lesz a jövőben, mint az iskolarendszerű oktatás.
Ma Magyarországot alacsony foglalkoztatási szint és ugyancsak alacsony munkanélküliségi arány jellemzi. Magas azok száma is, akik még tanulnak, nyugdíjba vonultak, esetleg gyesen vagy gyeden vannak. Az Európai Unió átlagához képest hazánkban leginkább az 50 év feletti férfiak foglalkoztatási szintje a legalacsonyabb. Ez sok esetben a megfelelő - általában a középfokú végzettség - szakképesítés hiányával magyarázható. Ugyancsak gyakran kiszorulnak a munkaerőpiacról a pályakezdők, a gyesről, gyedről visszatérők, a megváltozott munkaképességűek és a hátrányos helyzetű régiókból származók is.
A felnőttképzésnek a jövőben a következő kihívásokra kell válaszokat adnia:
- a potenciális munkaerő minél nagyobb részének mobilizálása
- a foglalkoztatás szempontjából meghatározó készségek és képességek elsajátításának biztosítása az oktatás és képzés rendszerében
- a megfelelő színvonalú, területileg kiegyenlített, mindenki számára hozzáférhető oktatási, képzési infrastruktúra biztosítása
- a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének elősegítése
A foglalkoztatottság mértékének növelése lehetővé válna az átképzett, illetve továbbképzett inaktív rétegek bevonásával, illetve egy megfelelő kompetencia mérési mód segítségével rétegspecifikus képzési rendszer kidolgozására is lehetőség nyílna.
A rugalmasság a jó színvonalú felnőttképzési intézmények legfontosabb jellemzője. A munkaerő-piacon ugyanis a legfontosabb készségek a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség. Ezen képességek birtokában az idősebb munkavállalók is felvehetik a versenyt a friss diplomásokkal.
A magyar kormány a 100 lépés program keretében megteremtette a versenyképes tudáshoz való ingyenes hozzáférés lehetőségét a fiatal és idősebb felnőttek számára a 2006. januártól 2007. végéig tartó Lépj egyet előre programban. A program keretében 4 milliárd forint támogatással szakképzetlen felnőttek szerezhetnek ingyenesen a munkaerőpiac által elismert szakismeretet, illetve szakképesítést. Ezt 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a Munkaerőpiaci Alap finanszírozza.
A program alapján átlagosan 262 500 forint képzési támogatást vehetnek igénybe az idén mindazok, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, vagy szakmájuk nem piacképes. Ez a pénz 10-15 ezer személy képzésére elegendő, de nagyobb érdeklődés esetén további forrásokat csoportosítanak át, emellett igénybe vehető majd egy újabb európai uniós finanszírozás is. A munkaügyi kirendeltségeken jelentkezhetnek az érdekeltek az akkreditált képzőintézmények által kínált képzésekre. Bárki jelentkezhet attól függetlenül, hogy munkaviszonyban van, munkanélküli vagy inaktív.
A munkavállalási korú népesség 40 százaléka - csaknem kétmillió ember - nem rendelkezik a munkaerőpiacon szükséges szakképesítéssel. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek foglalkozatási aránya eléri a 83 százalékot, a középfokú képzettségűeknél ez az arány 66 százalékos, a szakképzetség nélkülieknél pedig 28 százalék. Igen fontos tehát, hogy minél többen kapcsolódjanak be a különféle felnőttképzési programokba. Magyarország a felnőttképzésben résztvevők aránya alapján igen rossz helyen áll az európai uniós összehasonlításban.
